2013. május 4., szombat

Még egyszer a szobatisztaságról!


Sokan kerestetek az utóbbi napokban a leszoktatással kapcsolatban, gondolom itt a jó idő és időszerű lenne elhagyni a pelust :) Kérdeztétek, hogy miért érdemes ilyenkor átállni a ruhapelenkára.

Természetesen mindig, minél kisebb korban érdemes, hiszen ez egy megtérülő befektetés, két éves kor körül viszont feltétlen megéri a leszoktatáshoz használt zsebesekből beszerezni, mivel akár hónapokkal is rövidülhet általuk a pelenkás kor tartama! A szobatisztaságról a hogyan fogjunk neki a leszoktatásnak oldalon írtam már, de nem árt egy kis ismétlés. 

A pelenkáról leszokás kettős igényből fakad, egyrészt testi érés, másfelől tanulási folyamat eredménye. Sajnos a sokat hangoztatott nézet az, hogy a kisgyermekek nappalra átlagban csak 3 évesen érik el azt a szintet, hogy képesek legyenek testi szükségleteiket koordinálni, és mindezt siettetni, erőltetni nem szabad.

Csakhogy ez ellent mond a nem is olyan távoli 50-60-70-80-as évek textilpelusos generációja tapasztalatainak, akik nagy átlagban másfél éves korukra már szobatiszták lettek. Vajon miért? Ügyesebbek voltak? Nem voltak leterhelve vegyi anyagok százaival, melyek visszahúzták őket a fejlődésben? Bizony nem! Manapság sok gyermeket azért tartanak bölcsiben, és nem tudnak óvodába íratni, mivel még mindig pelenkás, ami bizony nem tesz jót a fejlődésének, hisz ahelyett, hogy saját korosztályával fejlődne, további egy évig kisebbekkel lesz körülvéve, ami roppant idegesítő tud lenni, tapasztalatból mondom (a bölcsibe mostanában sok kicsit vettek fel a csoportunkba, akik utánzásával bizony az egyszavas mondatok, érthetetlen beszéd, nyafogás visszatért a Szofinál is, holott azokon egyszer már túl voltunk...). A probléma tehát jócskán túlmutat önmagán, és nem szabad egy legyintéssel elintézni, mondván hogy ráérünk még!

Ahogyan az ideális testsúllyal kapcsolatban mondják, úgy ezzel kapcsolatosan is elmondható, hogy a genetika 30 %-ot jelent, a maradék 70%-ot viszont mi tesszük hozzá, ha hozzátesszük. Ha nem, akkor karcsúak maradunk.

Ez a pelenkákra is igaz. A 30 % a kikerülhetetlen érési folyamat rész, azonban a maradék tanulás eredménye. Ha gyermekünk csak azt látja, hogy a pisit és kakit a pelenkába kell(!) tenni, amit aztán összecsomagolunk, a pelenkaszemetesben kap még egy nejlont maga köré, aztán az egész megy a szemétbe, aztán meg ki tudja mi lesz vele, mi meg megyünk ismét az áruházba egy újabb adag eldobósért, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem fogja érteni, ha ennek ez a módja, miért akarjuk, hogy mégis kiszálljon a szuper kényelmes és száraz pelusból? Nem is fog legalább két és fél éves koráig, az biztos.

Ellenben ha azt látja, hogy lehet pelenka nélkül is gondozni, azaz EC-zni, ha nem is állandóan, de legalább bizonyos napszakokban, vagy időszakokban, ha azt tanulja meg, hogy ha besikerült a pisi vagy kaki, akkor azt ki kell mosni a pelusból, mert nem abba való, ha engedjük neki, hogy ő tegye be vagy vegye ki a mosógépből vagy teregesse ki a pelust, máris másfajta szemléletet tanul, és nem lesz idegen számára már egész korán a bilire, wc-re ülni, ahogyan a nagyoktól látja. (Ha van nagy tesó, akkor kifejezetten ösztönző számára őt pelus nélkül látni!) Így válik a "throw away" nemzedéknél sokkal hamarabb éretté a leszokásra már a testi készségek első jeleire, erőltetés, szorongáskeltés nélkül! És ebben az anyukáknak is nagy szerepe van, mivel ennyi előkészítés után ők is sokkal hamarabb tartják képesnek szemük fényét a pelenka nélküli sétákra, játszóterezésre alkalmasnak, mint tennék azt úgy, hogy sokkal kevesebb infójuk van a pelusban történtekről, mint a moshatót használó anyukáknak.

Egyszóval legalább fél évet meg lehet spórolni a nappali szobatisztasággal, ha nem eldobósba csomagoljuk a gyereket! Az éjjeli pelusnélküliség más kérdés, egyes nézetek szerint iskolás korig kell csak elérni a stabil éjjeli szobatisztaságot. A hormonrendszernek képesnek kell ugyanis lenni arra, hogy egy hormon kibocsátása révén csökkentse az éjjel termelődő vizelet mennyiségét, ezzel segítve a száraz ébredést. Ez azonban már részletkérdés, és a mindennapokat nem olyan mértékben befolyásoló probléma, mint az, ha a nappali száraz érzés nem adott.

Remélem ezzel a rövid összefoglalóval tudtam segíteni mindazoknak, akik bizonytalanok még, vagy egyszerűen egy kicsit más szemlélettel akarják gondozni gyermeküket, és szeretnének maguk is az eldobálható nemzedék soraiból kiemelkedve valami mást, többet, jobbat tenni a környezetért és önmagukért!
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy megosztod a tapasztalataidat!